Iskolánk névadója, templomunk védőszentje:

 

                              Szent Anna

 
                         

A legenda elbeszélése szerint Szent Anna szüleit Stolanusnak és Emerenciának hívták, és Betlehemben éltek. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége, s mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között

Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta.

Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé. És így is tett. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt. Joachim és Anna az Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe.

Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el. Joachim ezután hamarosan meghalt. Anna másodszor is férjhez ment egy Kleofás nevű férfihoz, kitől ismét lánya született, és azt is Máriának nevezték. Kleofás halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy Salamon nevű férfihoz, akitől újra leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is Máriának nevezték el.

Az ünnep a 13-14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé fordultak a hívők. Ez az érdeklődés a keresztes háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán éledt föl, és kiterjedt Jézus szülőföldjére és rokonságára is. Érhető, hogy az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is felélénkült. Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének évfordulójából adódott. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt július 26.

Szent Anna tiszteletéről Bálint Sándor a következőket írja: ,,A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz sokrétűsége mutatja. Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.

Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza. A kádárok is tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora, (a megváltó Vér). Védőszentje volt a bányászoknak is, nyilvánvalóan azért, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.'

A templomunk története és sajátosságai:

Községünk 1368-ban épült pálos kolostorát 1567-ben pusztultként jegyezték fel. Római katolikus plébániáját 1945-ben alapították, korábban Szentsimon filiája volt.

Temploma 1843-ban, homlokzat előtti toronnyal, népi barokk stílusban épült, többször bővítették, Szent Anna tiszteletére szentelték fel. Anyakönyveit 1945-től vezetik.  A hangonyi család 1368-ban a felső-Hangonyhoz tartozó Ölyves völgyben (amai Barát-völgy) egy pálos kolostort építtetett, mint a Hangonyi nemzetség monostorát. Ez a pálosok 63. kolostora volt. Ugyanott Szent Anna tiszteletére egy templomot is építettek gót stílusban. A templom rövidesen a környék búcsújáróhelye, 1567-ben már mint pusztult kolostort jegyezték fel. Feltehetően 1552-ben a török északi nagy hadjáratában pusztult el. A maradványok bizonysága szerint tűzvész által. 1776 -ban a Szentsimoni plébánia épületét a kolostor köveiből építették. A templom falai az 1800-as évek elején még álltak. 1882-ben leégett Felső-Hangony, s a lakosság a templom falait és a kolostorból megmaradt köveket elhordták házaik felépítéséhez. Van olyan állítás, hogy a hangonyi templom építéséhez is a kolostor templomának köveit használták fel. 1965-ben Hangonyi János csűrjében a gerenda alatt egy nagyobb méretű mérműves faragott követ találtak.

Ó kegyes védőasszonyom és anyám, Szent Anna!

Engedd, hogy ma újólag anyai pártfogásodba ajánlhassam magamat.

Essd ki számomra isteni unokádtól, az Úr Jézustól mindazt a kegyelmet,

melyekre szükségem van, hogy kötelezettségeimet híven teljesíthessem.

Anyai oltalmadba és szeretetedbe ajánlom hitvesemet, gyermekeimet, szeretteimet és ellenségeimet is.

Nyerj nekik kegyelmet, hogy a mai napot Isten dicsőségére bűn nélkül és sok jó cselekedetek között tölthessék. Amen.

Kedves Szülők!

Gyermekük tanulmányait megnézhetik online is az elektronikus ellenőrzőben, amelyet a következő linken keresztül érhetnek el:

szentannahangony.ekreta.hu/Adminisztracio/Login

A bejelentkezéshez szükséges adatokat minden osztályfőnök beragasztotta a papír alapú ellenőrzőbe.